CinePécs blog

CinePecs három nap színes összefoglalója. A gála és a tbbi porgram hamarosan!

Kedves Barátom!

Tisztelettel kérlek, hogy ha van egy emlékezetes filmes/mozis élményed, légyszíves egy vendégbejegyzésként megírni azt a CinePécs blogjába.

(Kérdezheted magunk között, milyen koncepció alapján művelem én ezt, mármint hogy bloggereket szólítok meg a határokon túlról és a határokon belülről és végül Pécsről – hogy írjanak filmes élményükről?

Erre én sok mindent mondhatnék, nagyon sok mindent – de azt válaszolom, azért, mert így lesz a blogoszférában a MIÉNK a rendezvény és a rendezvényt szervező város. Azt felelem, hogy a CinePécs blog nem egy okos és bölcs KÖZPONT akar lenni, hanem egy kis közép-európai pontocska, amelyen át egyenrangú felek lelkéből, interakció indul… De ne kérdezd meg, mert láthatod, hogy a válaszom milyen hülyén hangzik…Inkább írj egyet   Megköszönném!  )

Bognár László

Már a felkérés is elegáns, nagy tudást, mozitapasztalatot sugall – és szegény Barátom, most jól mellényúltál….

“2541-es számú Sziklai Sándor Úttörőcsapat! Vigyázz!” – nem hiszed el, de ez volt az első Mozi élményem! Azt hiszem, a Petőfi Mozi kis színpadán (dobogóján?) sorakoztunk fel; a csapatzászló, a Kiváló Úttörők, Zsuzsa néni vezényelt, Ferenczi Dénes osztálytársam üdvözült arccal cipelte a dögnehéz, selyemből varrott zászlót. Ezután jött A MOZIÉLMÉNY! A teljes iskola, hetvennegyedszer megtekintette Csapajev elvtárs és partizánjai harcát. Tratara-taratarrrra-dirr-durr-hurrrráááá! Másnapra fogalmunk sem volt Furmanov komisszár elvtárs és Csapajev hadosztály parancsnok elvtárs vitájának lényegéről; a Vasziljev-fivérek által készített filmből csak a szemetes tárolók nehéz fa fedlapjai mögé bújt gaz fehérek szétlövése maradt meg bennem. Óriási gépfegyvertűz alakult ki a szünetekben, még jó, hogy nem volt a közelben egy folyó, amit átúsztunk volna két lekváros kenyér elfogyasztása közben.

(tovább…)